A bojutsu egy rokushakubō (6 shaku1 hosszú bot) használ, amely egyesíti Obata-sōshihan családi hagyományos technikáit a középkori Japánban használt-, és a Ryukyu Kobudo technikáival. A bojutsu gyakorlása a vállak és a csípő nagyfokú rugalmasságát, szabadabb mozgását eredményezi, melyek az Aikidō és a Shinkendo foglalkozásokon is hasznosak. Jellemzően suburikból (alap gyakorlatok), formagyakorlatokból, és páros küzdelmi gyakorlatsorokból épül fel, melyeket shōkyū, chūkyū, és jōkyū (kezdő, középhaladó és haladó) nehézségi szintekre osztunk. Mindhárom szint folyamatos gyakorlásával, átfogó képet kaphatunk a bonyolult mozgásokról, és közelebb kerülhetünk azok megértéséhez. Ezen felül magában foglalja a kamae-okat, támadásokat, védekezéseket és formagyakorlatokat. A bojutsu alapjaira épülnek más történelmi fegyveres stílusok is, például naginatajutsu, yarijutsu.
1 shaku: hossz mértékegység 1 shaku megfelel 30,3 cm-nek. 6 shaku = 181,8 cm. 4 shaku = 121,2 cm. A mai használatban a rokushakubō, vagy bo megfelel a 180 cm-es, a yonshakubō, vagy jo megfelel a 120 cm-es botnak.
Follow
